2009. május 23., szombat

Ahol minden klappol – Bock Bisztró, Budapest

A derék angolna találkozása
a kókuszdió felével

Óh, az a Bock Bisztró - sóhajtott fel Szindbádunk, ki ugyan még sosem járt eddig a nevezett helyen, de már rengeteget hallott felőle. - a Bock Bisztró a könnyedség, a lehetőségek, a finom falatok, a kifinomult kulináris élvezetek olyan foka, ahova azért még minden földi halandó bátran beteheti a lábát. Ha le is akar ülni, akkor azért nem árt, ha helyet is foglal előre. A Bock Bisztróról ugyanis az a közmegegyezés, hogy ide el kell, mi több, ide el érdemes jönni és végigkóstolni a sok napi kínálattal rendelkező, és felettébb érdekes, mi több egyedülálló kínálatot. A hozzáértők szerint heti nyolc-tíz vadonatúj ételt találnak föl és tálalnak itt. Hát, gyerünk.
Egykor itt működött az „Ízek utcája” nevű, rettentő modernnek számító majdnem gyors vendéglő. Szindbádunk már alig tudta felidézni a pultot, ahová oda lehetett telepedni, miközben mögötte csinos hölgyek sütötték a húst – nem nevezték akkor még az ilyesmit látványkonyhának, de a szkáj bútorokon elüldögélve az embernek az volt akkoriban (hetvenes évek) az érzése, hogy hú de nagyon menő most itt ő.
Közben új évezredbe léptünk, talán vissza is jött valami a régi korok hangulatából, ahogy elüldögélünk az üveglapos asztalnál, az üveg alatt számtalan Bock bor dugójával – no gyorsan mi is szaporítjuk ezek számát, egy nagyszerű, könnyű rozéval.
Majd – mert Szindbád kedves barátokat is hozott most végre magával, hogy alaposabban végigpróbálhassák az étlap mélységeit – az előételek közül következett egy egység házi készítésű boursennel töltött paprika (900 HUF). Az az omlós, letehetetlen fajta, ráadásul vagy három -féle tökéletes kenyér érkezik hozzá– itt fut át a fejünkön a gondolat, hogy lehet nem is kellene tovább válogatnunk, csak ebből, még-még tömni a fejünkbe. De még itt van egy nagyszerű avokádós lazactatár (2.100 HUF) két jókora pirítósra halmozva. A lazactatárnak frissnek kell lennie, tenger illatúnak, olyannak, hogy közben érezzük, amint az óceáni, esti szél végigsimítja a bőrünket, miközben egy barnára sült, igéző tekintetű hableány tekint csábosan reánk – magyarázta Szindbád, miközben lassan, már-már kéjesen harapott az ételből, hosszan forgatva a falatot a szájában, s gondolatban megint ott járt, ott azon a hajón.
Aztán jön még egy bécsi tányérhús csatos üvegben (1.800 HUF), vagyis egy megfagyott húsleves, a monarchia korának hangulatával meg sok répával, zöldséggel, miközben szinte látja az ember az öreg császárt, amint szárnysegédjét éppen elszalajtja a Burggal szembeni kocsmába, hozzon már egy kocsonyát, meg egy krigli, friss csapolású sört. Igen, a császár megnyalta a szája szélét, tisztára törölte, szakállát-bajuszát egy efféle étel után, a csatos üveget pedig beállította a spájzba, oda Erzsébet királyné befőttösüvegei közé.
De haladjunk ám tovább a főétkek nyomában. A borjúpaprikás, túrós csuszával (2.300 HUF) már már kötelező kűr – olyan is. Még senki sem panaszkodott rá.
Nézzünk egy kicsit több izgalmat.
Egy tengeri angolna vargányával (3.700 HUF) az bizony már valami. Az angolna mifelénk nem kap elég tiszteletet – pedig – emelte föl villáját s finom ívű halkését Szindbád – az angolna a gurmet barátja, kísérője, szeretője – különösen ha a köretet félbevágott kókuszdió héjában szervírozzák. A fogas petrezselyem kéregben (3.400 HUF) is csinos dolog, ahogy ugyanez elmondható a márványozott verziójáról, melyet maga a chef, Bíró Lajos úr szervíroz, nem kis büszkeséggel orcáján. Mert, ami jól sikerült, az jól sikerült.
Beszéljünk még az epervelővel készült túrós palacsintáról (950 HUF)? Persze ne egy hagyományos, feltekert, nagymamai palacsintát tessék most elképzelni – oktatta Szindbád a bamba népet – hanem valami olyasmit, amikor palacsinta tésztából kerek kis alakzatokat vágnak ki erre jön egy réteg túró, egy palacsinta, aztán megint túró és megint palacsinta – óh, édes Istenem, ilyenkor mindig hazavágyom ide, mert ennek az íze kísért engem végtelen útjaimon – érzékenyedett el az öreg hajós, majd szétcsapatás végett egy ampulla szilvapálinkát küldött le (1.200 HUF) értékben.
Bock Bisztró, Budapest VII, Erzsébet körút 43-49, a Royal Szálló aljában.

1 megjegyzés:

  1. Téynleg egy igazán, őszintén nagyon jó hely. Kösz Szindbád.

    VálaszTörlés