2009. május 6., szerda

Anyaméh 2. – Galagonya Pince

Szépasszonyok pincéje


Az Anyaméh 1. a Bambi. Az is jön nemsokára, de a Szindbád Csoport hátulról szereti kezdeni és kivár. A Galagonya Pince Óbuda kikezdhetetlen helye egy fás kis utcában a Kolosy tér és a Bécsi út környékén.

Csoportunk ottjártakor azt figyelte meg, hogy a környék irodaházaiban dolgozó harmincas szépasszonyok bújnak le ide munka után és fröccsöznek meg söröznek. Meg rövideznek és cigiznek. Meg röhögnek. És a férfiakról is beszélgetnek, ha jól hallottuk. Sírva vigadnak. Lopva, de nagyon figyelik őket azok az idősebb férfi vendégek, akik, semmi kétség, már a Déli krónikát is itt hallgatták és ennek megfelelően közlekednek az asztaluk és a vécé között. Fölmerülhet bennünk, hogy vajon ez jól van így? Jó világ ez? Akarjuk mi ezt?

Igen. Mert jó sötét van, békében vagyunk, itt baj nem érhet. Ha minden jól megy, még térerő sincs, mivel az egység pár komoly lépcsővel az utcaszint alatt van. ( Térerő sajnos mégis van, de mindegy. Ettől még a lépcső megteszi a hatását: kétségtelenül más világba lépsz be. Le. )

Három kedves ember dolgozik itt: Luki, Judit és Conka. Luki (mindenttudó úr) leszögezi, hogy a Galagonya még mindig a környék legolcsóbb helye; és valóban: egy korsó sör 290, egy nagyfröccs 130, egy nagy unicum 430 forint. Ez egy Paradicsom. Van ugyanakkor valami fenyegető abban, ahogy fölhívja a figyelmünket a csülökre, és rávilágít, hogy ugye nem véletlenül Csülök Csárda a hely másik neve. Mint elmondja, csülök csak rendelésre van, nagyobb társaságok esti mulatozásához ideális és 2900 forint kilója. Akinek van füle, hallja. ( Nekem nincs.)

A nők, Judit és Conka igazán melegen kedvesek és odaadóak, és ezért egyáltalán nem érzi magát szarul az ember, ha kint még süt a nap, de ő már iszik bent.

Aztán van még igazán jó kis presszó kávé 150 forintért (amit gyakran zsákmányoltam itt már ezer éve is sokadmagamnak reggel fél 7-kor, és sose bántuk meg). Van életmentő zsíroskenyér, melegszendvics, kenyérlángos. És tévé focimeccsel.

Visszatérünk, ez nem vitás, de nem is döntés kérdése: úgy szoktunk menni ide, szavak nélkül, öntudatlanul, mint akik hazatalálnak.

Galagonya Pince, III. kerület Galagonya utca


2 megjegyzés:

  1. Óh, igen, azok az életmentő, randiüző békebeli lilahagymás zsírikenyerek, amitől Norbi az update kardjába dől, mellé egy könnyű, savanyú kisfröccs, és máris úgy érzed, hogy megállt az idő. :)

    VálaszTörlés
  2. Bizony a legjobb hely ez :) Nagyon szeretem :)

    VálaszTörlés