2009. április 9., csütörtök

Rémálom a külterületen - Bableves csárda



Volt egy álmunk

Akadnak régi álmok. Régi álmok, hogy majd megint ugyanolyan jó lesz, mint akkor, először. Hát, ha a Bableves Csárdáról beszélünk, akkor az inkább rémálom. A Szindbád csoport kimozdult a nagyvárosi életből és rurálisabb élmények után nézett. Emlékeinkben élt ez a bizonyos Bableves Csárda, nem sokkal Hollókő felé az út szélén. Hát elhatároztuk, hogy újra megnézzük. Nem kellett volna. Gazdagabbak lennénk egy szép emlékkel. Mert egykoron tán finom volt. Ma kínos az egész.
Kezdjük azzal, hogy a leharcolt magyaroschkodó berendezés igen ciki, nincs fűtés (múlt héten ám még hideg volt). Ugyan bablevesből még tényleg nagy a választék, de minek is.
Van zöldséges bableves (csészében mindegyik 400 HUF, bográcsban 800 HUF), parasztos bableves, ugyanez Jókai bableves néven, amikor némi fáradt tejfelt dobnak bele, babgulyás csárda módra (hogy oda ne rohanjak, amúgy marhahús, parasztkolbász, füstölt csülök), paprikás bableves. Sőt még vadász módra készült babgulyás is van, de ebbe a neve ellenére nem a derék puskás embert főzik bele, hanem állítólag azt kivénhedt vadat, aki nem tudott elugrani előle. Fél kézzel bármikor, bárki jobbakat csinál.
A lovagiasság kedvéért azért tegyük hozzá, hogy az étlap hosszú, a felszolgáló kedves. De ez sem képes ellensúlyozni azt az egész lehangoló, pusztuló látványt, ami elénk tárul.
Aztán, amikor megjönnek a bablevesek – a Jókai, a parasztos, meg a babgulyás – hát bizonyisten majdnem elsírjuk magunkat. Ha valami rossz, az rossz. Nem ehetetlen, semmiképpen sem. Például csoportunk egy része, amely hosszabban időzött a Varsói Szerződés jóvoltából Kalocsán a 37. forradalmi ezred kebelén belül, még azt is megkockáztatja, hogy „ahhoz képest” ehető. Ahhoz képest. Amúgy kínos kisiklás, konyhai igénytelenség, a vendég csúnya lenézése. Valami a magyar vendéglátás legszomorúbb lapjairól.
A végére még kérünk egy sztrapacskát. Ha csúnyát láttak még, akkor ez az. Mint egy mosatlan zokni, úgy néz ki. És az íze is ahhoz hasonlatos. Ott is hagyjuk, ahogy a gombócot is.
Ha egyszer még visszatérünk (haha, nem fogunk), mert megint eltelik egy évtized és elhalványulnak a emlékek, akkor majd kipróbáljuk az őzpörköltet vargányával, burgonyakrokettel (1800 HUF). Mert van bennünk kalandvágy. Tízévente.

Bableves Csárda, Nógrád megye, Alsótold külterület, az országúton 6 kilométerre Hollókő előtt.

11 megjegyzés:

  1. Hát nemtudom te mikor lehetél ott,én töbszöri rendszereségel járok oda és nics semi kifogásom mindig nagyon kedvesek es az izekel sincs semi gond,igaz a berendezés egy csepet tényleg kopott de ez valahogy olyan parasztos filinget ad a dolognak,etöl eredeti az egész,én ajálom nektek hogy próbáljátok ki még egy párszor és lehet hogy változni fog a véleményetek. ,,lehet ,hogy rosz napja volt a szakácsnak,, amugy ha finomat és igényes kaját szeretnétek tudok ajánlani egy jo étermet ezel biztos elégedettek lesztek. www.spooncafe.hu ez egy tuti hely.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha valaki életében egyszer jár ott, rohadtul nem érdekli, hogy rossz napja van-e a szakácsnak...:(

      Törlés
  2. Örülök, hogy neked bejött - véglis ez a lényeg. Az, hogy meg nekünk vacak volt, magánpech.Spoon tényleg jó, de kcsit azért drága.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tegnapi napon tértünk be kimondottan célirányosan családommal és Vőmmel. Kedves Szinbád, valószínű, hogy a Krúdy által megírt figura-fóbiád lehet, vagy a konkurencia embere lehetsz, mert egy betű pozitívumot nem tudtál összekaparni a blogodban. Javaslom minél előbb keresd fel a Bablevest mert amit írtál róla most semmi nem igaz, pont az ellenkezője áll. Hogy miért ez a 180 fokos fordulat nem tudom, de mind az öten maximálisan elégedettek voltunk, mind az esztétikai megjelenésének az ételeknek, mint a mennyiségnek és természetesen a kulináris élvezet is toppon volt az elfogyasztott késői ebéd után.Legalább 4 évtizede ismerjük a helyet és tulajdonosok, bérlők jöttek mentek, de a Bableves az standard volt mindig és most is az. A közelben a Cserhátot széthordták, a Rabló agonizál, a fiatalabb vedéglátóegységek Bencze, Éden, Told Gold nem mennek.Aki jót és ízleteset akar enni az még húsvétkor is inkább megáll itt mint Hollólőn, már az árak miatt is. A sztrapacskával kapcsolatos elvárásaid túlzottak és inkább esztétikaiak, mert a a Vőm tegnap a széles választék ellenére ragaszkodott hozzá-Dániában élnek és villámlátogatásra ugrott haza és a sztrapacskát ilyet másutt nem ehet-mondta. Az igazi haluska-brinzová, amit a szlovák hegyipásztorok készítenek, juhtúróval, tojás nem lévén a nyáj mellett, anélkül szaggatva, arra frissen rátéve a brinzát és a forró zsíros szalonnakockát, kimondottan gusztustalan volt amikor Nyitrán az Agrokomplexen a Tó étteremben kihozta a pincér. A haluska szürkés fekete színű volt a brinza nyúlott, de a kulináris élmény kárpótolt az esztétika hiányáért. Tegnap viszont Balázs adagja esztétikusan igényes volt, bár a tészta nem pergős volt, de ez nem is baj mert ez nem nokedli. A gombával töltött rántott szelet, a tüzes szelet és a bőségtálunkban lévő vad-szelet kifogástalanul elkészítettek átsültek voltak.Igaz a teraszon étkeztünk és 31,5 fokban a belső fűtést nem teszteltük, de a Bableves hozta a megszokott formáját, és ez nekünk megnyugtató volt. Mi biztosan nem várunk 10 évet és barátainknak is ajánljuk örömmel, mert amit fizettünk és amit kaptunk az azámunkra kedvező volt, sőt a maradékot csomagolták Kuglikának aki a házat őrizte távollétünkben.

      Törlés
  3. Mi az hogy magyarkodó? Mégis milyen legyen egy csárda? Posztkommuniksta vagy szocreál? Megáll az ész...

    Csaknem 3 év után épp a múlt héten kerestem két barátommal a nógrádi kis eldugott csárdát, és tudtunk még újat mutatni az ismerősünknek. 3 különböző levest kértünk, melyek valóban nagyon ízletes ételek voltak. Egyikünk épp a parasztos bablevest kérte, én a Jókait, és teljesen más volt maga az állag és az ízvilág is.
    Ha önmagában csak krokettet kértem volna, biztosan nagyon csalódott lettem volna én is, azonban pont a fent nevezett Őzpörkölt vargányával, burgonyakrokettel főételt kértem, társaim Őzpecsenye juhtúrós sztrapacskával, valamint Vadisznósült vadasan burgonyakrokettel. Mindhárom kiváló volt. Ezt már csak azért is tudom, mert mindenki megkóstolta a másikét :)

    Szóval szerintem rossz napja lehetett a társaságnak.

    Üdv.

    VálaszTörlés
  4. Én is furcsának találom a cikket és talán a hely szándékos lejáratása volt a cél. Többször voltam már és mindig maximálisan friss és finom házias ételeket hoztak. Az őzpörkölt sztrapacskával pedig egyenesen mennyei volt,De a fácánlevestől kezdve sorolhatnám még. Az árak is korrektek, pesti helyekhez képest és ahhoz képest, hogy vadételeket is felszolgálnak mindenképp. A hely hangulatával sincs szerintem gond.

    Üdv.

    VálaszTörlés
  5. :)már hogyne az lenne a cél..for ever bableves:)

    VálaszTörlés
  6. Igaza van a cikkírónak: lepusztult, igénytelen hely.

    A bablevesből nem győztük kiszedegetni a hangyákat!!! (Milyen tiszta lehet a konyha, hmmm?)

    A tócsni olajban tocsogós, ehetetlen.

    Őzhús néven mócsingos marhahúst is adnak.

    Régen jónevű hely volt, most már senkinek nem ajánlom...

    VálaszTörlés
  7. Csak azt nem értem annyira nagy szája van ,de a nevét nem meri felvállalni! Valahogy rátalált a neten és írt egy kritikát látatlanba! Erről ez a véleményem! Hangulatos kis helyről van szó!

    VálaszTörlés
  8. Tegnap voltam itt, ugyan csak rántott sajtot ettem, de az friss volt és hatalmas adag. A párolt rizs hagyott szerintem némi kívánnivalót maga után, valamint nem volt 100%-os narancsléjük, de egyébként minden rendben volt. A felszolgáló lány kedves és közvetlen, az árak igen mérsékeltek.

    VálaszTörlés
  9. Kedves Szindbád!

    Nem olvastam a többi írásod de ez az egy elég volt arra, hogy be bizonyítsd nekem fogalmad nincs a jó magyar házias konyháról, meg "kábé" úgy az életről sem. Az étterem étlapját keresve találtam ide. Munkám során rengeteget utazom, az éttermeket soha nem lakberendezési szempontok alapján választom! Megyek drágább és olcsóbb helyekre is. Nem vagyok sznob, de röhögök rajtatok amikor éttermekben találkozunk, na persze csak magamba, mert jól neveltek. A Bableves csárda konyhája ízletes, régimódi, tájjellegű és szezonális. Nincs sok étel az étlapon annyira nem is változatos. Ezek a kommentek Úristen 100% -os narancslé (az sűrítmény-igyál helyette mentes vizet, rántott sajt palóc földön. Meg Spoon:) szerintem ti gyűjtöttetek annak idején nekem.
    Izaura

    VálaszTörlés