 |
| Szegény combot kivasalták, benne hallgat a sötétség |
Egy ilyen nagy akcióba persze nem lehet afféle gasztro-Hübele Balázs módjára belevágni, hanem csak óvatosan, a lenini fokozatosság útján fontolva haladni.
Így jutottam el egészen az Andrássy útig, közben persze kis kulináris társam lemorzsolódott valahol a Menza, a Mozsár és a sarki falafeles Bermuda háromszögében. De ne tessék érte nagyon aggódni, ha máshol nem, majd a Wichmanban alkalomadtán rálelünk.
 |
| Enteriőr spanyollal |
Új idők, új szele. Menü. 1140 forintért, ami vállalhatónak tűnik még a mai ínséges időben is.A berendezés proletár őszinteséggel köszönt ránk. Viszonylag szűk hely, posztmodern, közepesen kényelmetlen bútorok, de nincs nagy dráma. Mondjuk, fogast nem lelünk, ezért lehuppanunk egy jókora spanyol család kabátkupaca alá és onnan szemléljük tovább a világot.
A pincér hamar előttünk terem, háromféle menüvan, de esetünkben (fél kettő) már csak kettő, mert az egyik elfogyott.
Kérdi, innék-e valamit. Még jó, hogy innék. Mikor nem innék én? De most, határozott és jellemes nemet intek a fejemmel. Ezt megértőleg tudomásul veszi és egy pillantás múlva megjelenik egy pohár limonádéval, ajándékba. Nem nagy dolog, de én örülök neki.
Na és utána érkezik egy nagyszerű, pikáns lencseleves. A menük világában határozottan állíthatjuk, hogy jól megállja a helyét. mondjuk az újév napjai után vajon miért akarnék még lencsét enni - de nyilvén más meg nagyon akarna, mert nem nyomott be vagy három adagot a jó édes anyjánál. És mitagadás, ez is felettébb ízletes. miután komótosan elköltöttem, már érkezik is a vasalt csirkecomb, krumplipürével. Mint a fenti képen megtekinthető, elég normálisan agyusztálva. A püré krumpliból - tenéked magyarázzam? A comb rendben van, és túlzottan elhízni sem fogunk a zabálástól.
Pincérünk kedvesen érdeklődik, hogy miként ízlett (a leves az agyon bejött) és már ott is a számla. És mi újra szabadon.
Ennyi az egész.
Bátran ajánlható egy ebédre. Jó idő esetén terasz is lesz. és így tovább.
Most pedig keressük meg elveszett barátainkat, akik talán már a Wichmanban csillognak, vagy esetleg a közeli Zsivágóban teáznak, vodkáznak, uborkáznak.
És foylt. köv. Vigyázat, függőséget okozhat.
A pincér hamar előttünk terem, háromféle menüvan, de esetünkben (fél kettő) már csak kettő, mert az egyik elfogyott.
Kérdi, innék-e valamit. Még jó, hogy innék. Mikor nem innék én? De most, határozott és jellemes nemet intek a fejemmel. Ezt megértőleg tudomásul veszi és egy pillantás múlva megjelenik egy pohár limonádéval, ajándékba. Nem nagy dolog, de én örülök neki.
Na és utána érkezik egy nagyszerű, pikáns lencseleves. A menük világában határozottan állíthatjuk, hogy jól megállja a helyét. mondjuk az újév napjai után vajon miért akarnék még lencsét enni - de nyilvén más meg nagyon akarna, mert nem nyomott be vagy három adagot a jó édes anyjánál. És mitagadás, ez is felettébb ízletes. miután komótosan elköltöttem, már érkezik is a vasalt csirkecomb, krumplipürével. Mint a fenti képen megtekinthető, elég normálisan agyusztálva. A püré krumpliból - tenéked magyarázzam? A comb rendben van, és túlzottan elhízni sem fogunk a zabálástól.
Pincérünk kedvesen érdeklődik, hogy miként ízlett (a leves az agyon bejött) és már ott is a számla. És mi újra szabadon.
Ennyi az egész.
Bátran ajánlható egy ebédre. Jó idő esetén terasz is lesz. és így tovább.
Most pedig keressük meg elveszett barátainkat, akik talán már a Wichmanban csillognak, vagy esetleg a közeli Zsivágóban teáznak, vodkáznak, uborkáznak.
És foylt. köv. Vigyázat, függőséget okozhat.
 |
| Aki eltalálja, képük mit ábrázol, az még nem teljesen itta el az eszét |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése