2010. május 28., péntek

Vigyázz, Katica, jövünk


Stefánia fái alatt

Azt hiszem, majdnem mindig ilyenre vágytam. Ugyan a Katica nem úgy kávéház, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, hiszen nincsenek földig érő nagy portáljai, óriási terei, de talán még egy billiárdasztal sem szorult bele – mégis kávéház a javából. Olyan igazi, ahol bizonyára gyorsan lehetünk törzsvendégek, ahol otthon érezzük magunkat, kiülünk a teraszra vagy bent iszunk egy-két fröccsöt, miközben dolgozunk, beszélgetünk, vagy éppen a kuncsaftjainkat fogadjuk. Sajnálom, hogy eddig itt én még nem jártam, most pótlom.
Még akkor is, ha mint megtudjuk, reggelizni ezentúl csak 10 után jöhetünk – lágytojástól a zsiroskenyérig, a croassianttól fánkig, ami csak kell – mert honfitársaink az elmúlt néhány hónapban nem nagyon használták ki a reggel nyolc órakor nyíló lehetőséget. Kétségtelen, nincs nagy kultúrája mifelénk a nyilvános helyen való früstökölésnek, de hát mint tudjuk evéssel jön meg az étvágy. Most már csak délelőtt tíz után.
Addig is, most fröccsöt kérünk, mert délután van és ilyenkor azt illik, Nyakas féle Irsai Olivérből (420 HUF) méretik, szódával (180 HUF), kellemes fröccshőmérsékleten, ahogy elvárjuk. A capuccino (490 HUF) finoman gőzölög, miközben mi a Stefánia (azelőtt Népstadion útja, azelőtt Vorosilov út, azelőtt Stefánia) erősödő forgalmát figyeljük a békebeli platánok árnyékából.
De nemcsak kertből áll a világ. Bent kellemes tér, mozgalmas berendezés, talán még ingyen wifi is. Ráadásként rendszeresek itt a kiállítások, képek és festmények – szeretem, ha van valami mozgás, valami ötlet, valami innováció a vendéglátásban.
És az is mennyivel másként hangzik otthon, hogy”Édesem, leugrom egy vernisszázsra!” mint hogy „Megyek és benyomok a haverokkal pár sört!” Még akkor is úribb az első, ha a végeredmény amúgy, ugyanaz.
Egykoron a Katica egy rendes kocsma volt. Én azt is szerettem – gyors Hubira, rossz homoki kisfröccsre mindig jó volt. Álltában fáj a szívem, ha eltűnik egy-egy jellegzetes üzemegység és sablonos, „Ez bárhol a világon lehetne” típusú nyílik helyette.
De a Katicának örülök, mert ennek hangulata van. Vigyázz, Katica, jövünk még!

Katica kávéház és söröző, Budapest XIV. Stefánia út 39., az Egressy út sarkánál

2 megjegyzés:

  1. Ez aztán a gyors reakció! És a tudatosság! A többit ki-ki maga ítélje meg!

    VálaszTörlés
  2. rongyos kiflinek mongyák. amúgy tiszta estiség az egész (ez pozitív kritika volt).

    VálaszTörlés