Utazzunk kalmár-
szellemmel
Az egykori vasúti büfékocsi évtizedeken át szomorkodott a Közlekedési Múzeum tőszomszédságában. Kétségtelen, alapjáraton, mint múzeumi büfé, valamelyest üzemelt, de csak úgy ahogy a késő Kádár korszakban egy múzeum szükségét érezte annak, üzleti vállalkozásként valamit is csináljon. Pár bánatos perec és talán málnaszörp képezte a kínálatot, hosszú hosszú időn át.
Aztán jött a rendszerváltás. Amelynek egyik kézzelfogható és kétségtelen eredménye a kalmárszellem feléledése volt. Valaki rájött arra, hogy a népek szeretnek enni és inni (ez utóbbit különösen kedvelik) és hát a Városligetben nincs túl sok alkalom erre. Elkezdték hát bővíteni a helyet – értsd ezalatt, hogy ócska műanyag székeket és asztalokat tettek ki a placcra, később valamiféle sátortető is került felé – és láss csodát,a régi vasúti büfékocsi feléledt. Van benne már pálinka, meg sör,(Pl Stella 450 HUF, Leffe 560 HUF) meg bor, meg üdítők. Aztán megjelent a csirkemájas zsíros kenyér (275 HUF) és a bécsi virsli (695 HUF). Nagyjából ennyi
A vagon tkp nem tud semmit, de azt nagyon tudja. Merthogy
Vagon, Budapest, Városliget, a Közlekedési Múzeum tőszomszédságában
1977-78 körül itt készítették a világ legjobb cigánypecsenyéjét. A drága jó szakács néni óriási adag savanyúsággal adta.
VálaszTörlésEkszvájzed vagyok, és csatlakoznék az előttem szólóhoz, ezer százalékig ... "Pár bánatos perec", az. Komplett vasárnapi családi ebéd volt ott, apukáknak-anyukáknak jégben hűtött sörrel, gyerekeknek meg traubi, márka, kóla, a legboldogabb gyerekkorom egyik örök szentélye. Ha van túlvilág, akkor benne van ez is, úgy, ahogy akkor volt.
VálaszTörlés